Beleszeretni egy tanárba nem éppen a legfelhőtlenebb,legboldogabb dolog a világon.Talán az egyik legnehezebb,szeretni egy olyan embert akit talán soha nem kaphatsz meg,soha nem érhetsz hozzá,sosem lesz több köztetek felszínes kapcsolatnál.A dolog koránt sem egyszerű...főleg ha olyan "szerencsések" közé tartozol,mint én akiknek első szerelmük,tehát túllépni sem egy egyszerű dolog.Főleg ha minden nap látod,beszélsz vele.A dolog ott kezd rosszá válni,miután veszi a lapot és elkezd flörtölni veled amit nem tudhatsz mennyire gondolja komolyan,kihasználja a helyzetet és mivel fiatal vagy,látja benned a jó lehetőséget egy jó éjszakára,vagy csak szórakozik..de ezzel téged mindenképpen félrevezet és az alapból rossz felé irányuló érzéseid még jobban összekuszálódnak.A következő baj a féltékenységnél kezdődik,velem a héten esett meg,hogy az órákon kivételesen külső szemlélőként tekintettem arra,amint egy másik lánnyal folytat bensőséges beszélgetést,és eléggé zavart,azért mert most kivételesen nem én voltam az akivel foglalkozik,ha nem más és most én láttam azt amit mások látnak amikor velem beszél.De velem akkor is más,más ahogy beszél velem,ha fenyeget az egyessel nem írja be,keresi a társaságom.Sosem lehet tudni mennyire lehet álca az amit csinál,annyira kíváncsi lennék,hogy hány volt diákjával volt esetleg már viszonya,vagy hánynál próbálkozott már be,lehet,hogy ledöbbennék,hogy nem csak velem csinálja ezt,mert biztos,hogy nem csak velem csinálja,ha nem mással is.A minap egy barátnőm meglátta őt egy autóban,és mintha nem akarta volna,hogy észrevegyék,vannak furcsa dolgai,mint pl amikor még lenne 3-4 órája és egyszer csak eltűnik az iskolából,mintha abszolút nem lenne fontos neki a munkája,mintha a csoportjait csak úgy oda adhatná másnak,hogy te figyelj tartsd meg az óráikat elmentem.Én nem tudom mi van vele,de az utóbbi két évben,mintha teljesen megváltozott volna,a telefonján kívül semmi más nem fontos neki.
És ami a legjobb történt egy dolog kettőnk között még egy hónapja és elkezdtek pletykálni az emberek,hogy vajon mi együtt vagyunk e,vagy csak lefekszünk egymással,óra után megvártak minket,hogy hallják miről beszélünk,nem történt kettőnk között semmi konkrét,amiből az lett volna,hogy biztosan együtt vannak,viszont egy kicsit büszke is voltam a helyzetre,mert én voltam az az ember akit összehoznak vele,mert látták,hogy az órára mindig együtt megyünk be,nevetve,boldogan,egymásnak örülve,persze nem akartam,hogy a pletyka esetleg rosszra forduljon és kirúgják,mert hát bár már elvált,de van gyereke,akit még is el kell tartania,van egy háza amit fizetnie kell,és ami a legfontosabb,hogy sosem tudnék neki ártani,sosem szerettem volna semmivel sem veszélyeztetni.Bár úgy látom,hogy én még is valamivel körültekintőbb vagyok,mint ő.Mintha őt abszolút nem érdekelné a dolog,hogy mi lesz.Hiába mondja,hogy veszélyes,bár nagyon sokan azt mondják,hogy hiába is minden,mi 12. végéig amíg elballagok úgy sem fogjuk kibírni és már 12-ben kavarni fogunk.Csak hát ezt ugye nem fogják megtudni,még ha így is lenne :P <3
